A Symphoricarpos × chenaultii 'Hancock' (pettyes hóbogyó) egy alacsony termetű, lombhullató cserje, amely ívesen széthajló ágrendszerével, talajtakaró képességével és őszi bogyós termésével díszít. Nagyon igénytelen és alkalmazkodó növény.
Főbb jellemzők
Virágok: Nyáron (június-júliusban) apró, harang alakú, fehéres-rózsaszín virágokat hoz, amelyek bár nem túl feltűnőek, a méheket és a pillangókat vonzzák.
Termés: A növény fő dísze az ősszel megjelenő, bőséges termés. A bogyók sötétrózsaszínűek, lilás árnyalatúak, a fényhiányos oldalon fehérek vagy foltosak maradhatnak, innen ered a "pettyes" elnevezés. A bogyók sokáig a növényen maradnak, és télen a madarak számára táplálékforrást jelentenek. Fontos tudni, hogy a termés enyhén mérgező, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Lombozat: A levelek aprók, oválisak, szürkészöld vagy kékeszöld színűek. Lombhullató növény, a levelek lehullása után a bogyók még jobban érvényesülnek.
Termet: Alacsony, párnás növekedésű, körülbelül 30-60 cm magasra nő, de széltében gyorsan, akár 1,5-3 méterre is szétterjedhet a legyökeresedő hajtásainak köszönhetően.
Növekedési erély: Gyorsan terjedő, sűrű, talajtakaró cserje.
Gondozási igények
Fényviszonyok: Nagyon alkalmazkodó; jól érzi magát napos, félárnyékos, sőt még árnyékos helyen is.
Talaj: Nem válogatós a talajban, a tápanyagdús talajt kedveli, de a szárazabb, rosszabb talajviszonyokat is elviseli, a jó vízelvezetés azonban fontos.
Öntözés: Mérsékelten vízigényes. Jól tűri a szárazságot, miután begyökeresedett.
Metszés: Minimális metszést igényel. A forma megtartása érdekében kora tavasszal lehet metszeni, az elöregedett ágak eltávolításával, de jól bírja a drasztikusabb ifjító metszést is.
Felhasználás
Ideális választás talajtakarónak nagyobb felületekre, rézsűk beültetésére (segít a talajerózió megakadályozásában), vagy akár kőedényekbe is ültethető. Tűri a városi környezetet és a gyökérkonkurenciát is.
